P. Kovács Kristóf és P. Körösztös Kriszosztom vértanúságának előzményei

Egyedül a hadviselő felek közül Magyarország rendelt el vizsgálatot saját katonái ellen a lakossággal szemben elkövetett atrociátsok miatt.

Teleki Pál miniszterelnök idején – 1940. december 12-én- Magyarország és Jugoszlávia ún. örök barátsági szerződést kötött. Hitler viszont biztos-nyugodt hátországot kívánt magának arra az időre, míg elfoglalja a Szovjetuniót. 1941 tavaszán a Wehmacht kötelékei megkezdték az átvonulást országunkon, egyeztetve a magyar honvéd vezérkarral. Teleki benyújtotta lemondását, összeroppant és 1941. április 3-án tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett. A tavasz folyamán a magyar honvédek bevonultak a Délvidékre.

Forrás: Magyar Szó, 2015. április 11, 25.o. Arcanum

Azonban a helyi lakosság, a partizánok ezt nem nézték jó szemmel, ezért számtalan szabotázs akciót, fegyveres cselekményt hajtottak végre. Így újra hadműveleti területté változott a Dél-Vidék. 1942. január 4-én Bácskában a magyar katonák a csendőrséggel megerősítve partizánvadászatba, tisztogatási akcióba kezdtek. Összesen 3340 embert gyilkoltak meg, löktek a Dunába, géppisztolyoztak le: szerbeket, zsidókat és magyarokat, nőket, gyermeket, időseket. A razzia a következő településeken zajlott, illetve követelt áldozatokat: Boldogasszonyfalva 74 fő, Csúrog 887 fő, Dunagárdony 32 fő, Mozsor 195 fő, Óbecse 168 fő, Sajkásgyörgye 210 fő, Szenttamás 2 fő, Sajkásszentiván 26 fő, Temerin 47 fő, Titel 51 fő, Újvidék 879 fő, Zsablya 653 fő, egyéb települések 116 fő.

A razzia január 23-án ért véget hivatalosan. Az ártatlanok kivégzése nagy botrányt kavart a korabeli Magyarországon. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Bethlen István követelésére Szombathelyi Ferenc vezérezredes vizsgálatot rendelt el. Mely hosszú tárgyalási szakasz után a következő személyek felelősségét állapították meg:

Honvédtisztek: Feketehalmy-Czeydner Ferenc nyugállományú altábornagy, Grassay József magyar királyi vezérőrnagy, Deák László nyugállományú ezredes.

Csendőrtisztek: Horkay József és Gaál Lajos magyar királyi csendőr ezredesek, Báthory Géza és Fóthy Ferenc nyugállományú csendőr alezredesek, Stepán László, dr. Kun Imre, dr. Csáky József, Bandur Károly, dr. Kacskovics Balázs, dr. Képíró Sándor, dr. Zöldy Márton magyar királyi csendőr századosok és Gerencsér Mihály magyar királyi csendőr főhadnagy.

A felelősöket halára ítélték, melyet nem tudtak végrehajtani, mert Németországba menekültek. A német megszállás idején magas rangú katonai vezetőkként tértek vissza, itthon is hadosztályparancsnokok lettek. A háború után Jugoszlávia kikérte a bűnösöket, ahol az ottani népbíróság halálra ítélte őket, majd 1946-ban Újvidéken kivégezték őket.

Cseres Tibor Hideg napok című regényben örökítette meg a történteket, melyből azonos címen készült film Kovács András rendezésében 1966-ban.

fr. Varga Kamill