Krisztusban kedves testvérek!

Az Úr békéje legyen veletek!

Január 22-én, az évközi idő harmadik vasárnapján ünnepeljük az Ige napját. Palesztina Királynőjének ünnepén (2022. október 30-án) felidéztem, hogy gyönyörű tapasztalat volt az elmúlt évben számos plébániai közösség és sok család válasza, hogy egy napra megálltak, hogy olvassák a Bibliát és azzal imádkozzanak.

A pápa kezdeményezése és sokak pozitív válasza azzal a reménnyel kecsegtet, hogy január 22. ismét alkalom lesz arra, hogy fejlődjünk kapcsolatunkban Isten Igéjével, különösen az Újszövetséggel, Jézus és az első tanítványok szavainak és tetteinek tanújával. Olyan szövegek ezek, amelyekre hitünket alapozzuk. Ezért hívom egyházmegyénket, minden személyt és minden egyházi intézményt, hogy mindnyájan, ha csak lehetséges, olvassák el a teljes Újszövetséget. A Patriarchátus honlapján hamarosan megtaláljátok a részvételhez szükséges információkat és néhány liturgikus és spirituális javaslatot, amelyek az idei olvasást kísérik.

Most ennek az olvasmánynak sajátos jelentést szeretnék adni. Szinódusunkban nagy jelentőséget tulajdonítottak a „hallgatásnak, közösségnek és küldetésnek… Ez a szinódus három szava… hogy jól éljük meg egymással a közösséget, egy igazi közösséget. Egy családban, ahol nem hallgatják meg egymást, idővel elvész a közösség, mert többé már nem képesek egymással megosztani az életet. Így történik ez szép vallási közösségeinkben, plébániai közösségeinkben is” (az október 30-i homíliából).

Egymás meghallgatásának és Isten Igéje meghallgatásának képessége együtt jár. Az egyik óhatatlanul a másikhoz vezet, ezért az Isten Igéjének hallgatása és az annak közelében élt élet egymás iránt, a közösség szükségletei iránt is figyelmessé tesznek bennünket, erősíti és táplálja keresztény hitünket.

De „nem tagadhatom azt a sok problémát sem, melyek társadalmainkat sújtják: a sok család elszegényedése, a gazdasági bizonytalanság, a városokban és a falvakban uralkodó erőszak, a társadalmi és olykor vallási feszültségek, a fiatalok munkanélkülisége, egy egyre esendőbb, az ország valós életétől eltávolodó és társadalmunk számos szükségletére világos és azonnali választ adni képtelen politika… a politikai és katonai feszültségek Palesztinában, melyek az utóbbi időben úgy tűnik, lassacskán, ám egyre nyilvánvalóbban visszavisznek minket a múlt nehezebb politikai és katonai feszültségeinek pillanataiba, amelyeket sajnos már többször átéltünk… Mélységes bizalmatlanság tapasztalható, különösen a fiatalok körében, akik türelmetlenek, hogy választ találjanak élettel és méltósággal kapcsolatos várakozásaikra. Idén túl sok olyan fiatal halott temetése volt, akik ebben a véget nem érő konfliktusban haltak meg” (az október 30-i homíliából).

Az a reményünk tehát, hogy az Igének ez a napja mindannyiunkat összegyűjt, hogy meghallgassuk Isten szavát, aki a béke útjaira hív bennünket. Mi pedig felemeljük kiáltásunkat, és kérjük az Urat, hogy hallgassa meg „igazságosság és béke utáni vágyunkat, követelje meg az kormányzóktól, hogy valóban kötelezzék el magukat a közjó biztosítására mindenki számára” (az október 30-i homíliából).

Végül, az Isten igéje hallgatásának tulajdonított fontosságból megszületik annak a reménye, hogy – amint a pápa jövendöli –: „az Igének szentelt vasárnap a Szentírás vallásos és szorgalmas ismeretét növelheti Isten népében” (Aperuit illis kezdetű motu proprio, 15), ezért egész Egyházunk számára javaslom, hogy az Ige napjával együtt ebben az évben olvassuk el az egész Lukács-evangéliumot a nagyböjtben, és az Apostolok Cselekedeteit a húsvéti időszakban. A Patriarchátus honlapján nagyböjt előtt elérhetőek lesznek hasznos útmutatások Szent Lukács két könyvének napról napra való elolvasásához.

A Boldogságos Szűz Mária közbenjárása adja meg, hogy az Igével való kapcsolatunkban vigasztalás és öröm forrására találjunk,

+ Pierbattista Pizzaballa

jeruzsálemi latin pátriárka

Fordította: Dr. Sz.Gy.