Arra a helyre ment, amelyet Porciunkulának neveznek, ahol elhagyatottságban és senkitől se gondozottan a Boldogságos Szűznek, Isten Anyjának régi szentélye állott. Mikor Isten embere ezt ilyen elhagyatottságban meglátta, a világ Úrnője iránt érzett buzgó ájtatosságból ennek a tatarozásába is szorgalmasan belefogott. E kápolnácska nevében, amely régtől Angyalos Boldogasszony volt, angyali látogatások gyakoriságát sejtve, az angyalok iránti tiszteletből és Krisztus anyja iránti különös szeretetből megállapodott ott.

Angyalos Boldogasszony képe – Assisi Bazilikában

Ezt a helyet a világ minden más helyénél jobban kedvelte a szent férfiú. Alázatosan itt kezdte az erényes életet, itt haladt tovább benne, s boldogan itt is fejezte be, s ezt a helyet ajánlotta halálában testvéreinek, mint a Szent Szűz előtt legkedvesebbet.

Erről egy istenfélő barátnak megtérése előtt olyan látomása volt, hogy elmondása ugyancsak érdemes. Számtalan, vaksággal sujtott embert látott ugyanis a templom körül ég felé fordított arccal és térden állva. Kezüket mindannyian magasba emelték és siránkozóan rimánkodtak Istenhez, tőle irgalmat és világosságot esdekelve. És íme! Az égből ragyogó fényesség áradt szerte mindnyájukra, amely kinek-kinek visszaadta szeme világát és kívánt egészségét…

Ezen a helyen indította el Szent Ferenc isteni kinyilatkoztatás ihletéből a “Kisebb Testvérek” rendjét. Az isteni Gondviselés intésére, amely Krisztus szolgáját mindenben irányította, mielőtt rendjét megalapította és az Evangélium hirdetését megkezdte volna, három templomot javított ki. Nemcsak azért, hogy rendes egymásutánban haladjon az érzékelhetőktől a lelkiek felé, a kisebbekről a nagyobbakra, hanem azért is, hogy képletesen kifelé is megfoghatóan előre jelezze, amit a következőkben tenni készül. A hármas templomjavítás mintájára t.i. az ő vezetésével, az általa megadott forma, szabályzat nyomán és Krisztus tanítása szerint újult meg az Egyház is az üdvözülendők diadalmas csapatával, amint azt ma már beteljesedve látjuk. (Bonaventúra)

 Mert tudta ugyan, hogy a mennyek országa a földkerekség minden pontján fellelhető, és hitte, hogy Isten választottai mindenütt elnyerhetik az isteni kegyelmet, mégis tulajdon tapasztalásból tudta, hogy a Sancta Maria de Portiuncula templom melletti kicsiny lakóhely minden másnál jobban bővelkedik kegyelemben és angyali látogatásokban. Ezért gyakran szokta mondani a testvéreknek: “Vigyázzatok, fiaim, nehogy valaha is elhagyjátok ezt a helyet! Ha az egyik oldalon kiűznek benneteket, térjetek vissza a másikon. Mert valóban szent ez a hely és az Isten lakása. Itt, míg kevesen voltunk, megsokasított bennünket a Magasságbeli. Bölcsességének fényével itt világított be szegényeinek szívébe; szeretetének tüzével itt gyullasztotta föl akaratunkat. Aki itt buzgó szívvel imádkozik, minden bizonnyal megnyeri, amit kér; aki ellenben itt vét, az súlyosabb büntetésben részesül. Ezért hát, fiaim, mindig tartsátok tiszteletben Istennek ezen lakóhelyét, s teljes szívetekből ujjongással és hálálkodással magasztaljátok benne Istent. (Celanoi Tamás)

Porciunkula neve, jelentése: piciny rész; a kápolnát vsz. a 6. sz. építették. A 13. század elején a Monte Subasio-i bencések birtoka. Ferenc 1207-8-ban helyreállította. 1209.febr. 24-én itt hallotta meg a szegénység evangéliumát, Lk 9,3-5; 1211-ben a bencések neki ajándékozták. 1212-ben itt öltöztette be Szent Klárát, itt tartották a pünkösdi káptalant régen is és most is. Honorius pápától kérte a Porciunkula búcsú kiváltságát, 1226-ban itt hallt meg. 1569-1678: Vignola tervei szerint bazilikát emeltek fölé. 1832-es földrengés idején a kupolái beszakadtak, de a kápolna sértetlen maradt. Ferenc 1216-ban kérte III. Honorius pápától a teljes búcsú kegyelmét: a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik fölkeresik a kápolnát, gyónnak, áldoznak, imádkoznak a pápa szándékára. A 1480-tól IV. Sixtus megadta ezt a búcsút minden templomnak. 1622-től XV. Gergely az összes hívőnek megadta e búcsút.

Angyalos Boldogasszony kápolna – Assisi