Az Eucharisztikus Kongresszuson- mint már írtuk- a plébániáról néhányan szolgáltunk a cserkész önkéntes csapatban. Számtalan feladatunk- áldoztatók kísérése, egészségügyi, biztonsági jelenlét, a Hungexpon információs pontok működtetése, az ebédeltetés segítése, tolmácsgépek osztása, fáklyás sorfal-állás a szombat esti körmeneten, és persze székpakolás végtelen mennyiségben- mellett közösségi programokban- társasozás, filmnézés, városnézés, tábortűz, közös szentmise, kiscsoportos beszélgetések, vezettet imádságok, Taizé-i ima, illetve Forráspont- sem volt hiányunk. Mégis a legnagyobb élmény talán az volt, hogy mi közel 600-an az élet minden területéről érkeztünk: anyaországiak, határon és tengeren túliak, kicsik és nagyok, fiúk és lányok, diákok, felnőttek és idősek, világiak és papok, és ami talán a legfontosabb, katolikusok és protestánsok. Ennek ellenére a cserkészet igazi közösséggé fogott minket össze, ez volt a közös pont az életünkben, ami miatt együtt tudtunk szolgálni. Élővé vált számunkra a 4. cserkésztörvény: A cserkész minden cserkészt testvérének tekint!

A gyöngyösi cserkész önkéntesek: Rozgonyi Piroska, Toroczkai Magor, Morvay Zsófi, Toroczkai Tegza, Lengyel Dorka, Hammer Gabó, Sikora Gréti, Dobondi-Reisz Hanna, Morvay Róza és Komjáti Orsi