Nyílt levél – Karácsony margójára…

Kedves Szeretteim!

Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom.

Megtiszteltetés, hogy minden évben ünnepséget rendeztek a tiszteletemre. Nagy a készülődés, vásárlás, sok az erre az alkalomra szóló rádió- és tévéműsor, reklámok, a világ minden pontján erről beszélnek. Nagyon jó érzés tudni, hogy egyszer az évben sok ember gondol rám.

Az első időkben még úgy tűnt, hogy az emberek értették, és hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az ünnep igazi okát.

Az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletemre. Az asztal roskadásig tele volt ízletes ételekkel, finomságokkal. Szépen díszített helyiségekben sok ajándék várta gazdáját. De tudjátok, mi történt? Engem meg sem hívtak! Pedig én voltam az ünnepség díszvendége – mégsem küldtek meghívót. Mindenki jól érezte magát, ettek, ittak, beszélgettek, nagyon jó kedvük volt.

Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros ruhás, fehér szakállás ember azt kiabálva: Ho-ho-ho. Leült egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltak hozzá: Télapó, Télapó! – mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna. Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, és átölelték egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át senki, észre sem vettek. Aztán elkezdték bontogatni az ajándékokat. Végül minden elkelt, és néztem, vajon nekem van-e valami – de nem, én nem kaptam semmit, megértettem, hogy nemkívánatos személy vagyok.

Nagyon szeretném, ha ezen a karácsonyon beengednének engem az életükbe!

Nagyon szeretném, ha felismernék a tényt, hogy több mint 2000 évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy az életemet adjam értük, hogy megmentsem őket.

Még valamit szeretnék megosztani veletek, különösen azért, mert jó néhányan tudjátok az ünnep igazi értelmét. Elmondom nektek, hogy hamarosan lesz egy saját ünnepségem, egy látványos, hatalmas összejövetel, amit soha senki még elképzelni sem volt képes! Most még dolgozom rajta. Ma küldöm ki a meghívókat – egyet személyesen: Neked.

Tudni szeretném, szándékozol-e részt venni, és foglalhatok-e egy helyet a számodra?

Szeretlek: Jézus Krisztus

Forrás: Kiáltó Szó – A Nagyvarsányi Református Egyház Kiadványa