Úgy gondolom mindannyian megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy egy ideig nem vehetünk részt nyilvános szentmisén. Mit tudunk tenni ebben a nehéz helyzetben? Hogyan tudjuk így megélni a nagyböjti időszakot?

Két idézetet szeretnék a Kedves Testvérek figyelmébe ajánlani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményéből:

„Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.”

és

„A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén.”

A modern kor lehetővé teszi a számunkra, hogy otthonról is bekapcsolódhassunk a szentmisébe. Sokan persze ellenvetik, hogy ez nem olyan mintha jelen lennék. Ez igaz! Sok idős ember számára, akikhez rendszeresen járok, éppen az a legfájdalmasabb, hogy nem tudnak részt venni a szentmisén. Az eucharisztia számunkra „csúcs és forrás”, nagy baj lenne, ha nem éreznénk a hiányát. Most viszont ebből a helyzetből kell kihoznunk a maximumot.

A keresztény ember számára mindig nagyon fontos az összeszedettség. Komoly a veszélye annak, hogy ha valamit online nézek, hallgatok akkor nem csak arra figyelek (persze ez a veszély a templomban is fenyeget). Ha otthonról akarok részt venni a szentmisén, akkor azt is tudatosítanom kell, hogy most nem egy akciófilm vagy foci következik. (Nem veszem elő a ropit, csipszet vagy a sört 🙂 !) Ráhangolódok a szentmisére egy imával. A szentmise alatt úgy viselkedem, mintha a templomba lennék, mondom az imákat, énekelek, megpróbálok csak a Krisztussal való találkozásra figyelni. (Nem megyek ki a konyhába a szentmise alatt megkavarni a levest 🙂 !) Krisztus most is szól hozzám. Ne engedjük, hogy a külső dolgok eltávolítsanak bennünket a belső dolgoktól.

Lehet, hogy épp ez a helyzet segít bennünket abban, hogy arra fordítsuk figyelmünket ami lényeges, ami igazán fontos.

Maradjunk otthon! Sokszor elhangzott ez a mondat a napokban. Lehet ez egy lehetőség is a tartalmas együttlétre, a közös imádságra, játékra. Emlékezzünk Jézus szavaira: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)

Foglaljuk imáinkba mindazokat akik most értünk küzdenek. Az ország vezetőit, az operatív törzs tagjait, hogy mindig bölcsen és a mi javunkra tudjanak dönteni.

Imádkozzunk az egészségügyben dogozókért, orvosokért, nővérekért. Mennyi áldozattal, veszéllyel jár az ő munkájuk.

Imádkozzunk a betegekért, hogy mielőbb meggyógyuljanak, és imádkozzunk azért is, hogy ez a járvány mielőbb megszűnjön. Akkor majd hálatelt szívvel jövünk ismét össze az Úr Házába, megköszönve Neki, hogy soha sem hagy magunkra bennünket.

Erik atya