A gyöngyösi ferences vértanú

Nagybárkányban született 1645 körül, a keresztségben a Mátyás nevet kapja. 1662-ben Szécsényben volt novícius. Az oszmán csapatok Szécsény ellen vonultak, s a rendház lakóinak menekülniük kellett. Gyöngyösön keresztül jutottak Szegedre Erdős Athanáz és Ambrovich Ágoston teológiai tanárok vezetésével a három novícius: Senthei András, Balogh Jeromos és Bárkányi János. Az újjoncév elvégzése után megkezdték teológiai tanulmányaikat 1663-ban. 1665-ben Kassán folytatják tanulmányaikat, 1668-ban pedig Körmöcbányán, ahol a kisebb papi rendeket is felvehetik. 1669-ben pedig -a tabulák szerint- felszentelt pap. 1671-ben Szendrő magyar hitszónoka, 1672-ben pedig már homonnai házfőnök lett. 1673-ben ismét Szendrőn találjuk házfőnöki minőségben. A kor szokásának megfelelően újabb helyezés várt rá, így 1674-ben már Kassán magyar hitszónok, ezt követte Léva, Veszprém, Gyöngyös, Kassa és Homonna.

1681-ben Zrínyi Ilona tanítót kért a fia – Rákóczi Ferenc – mellé, a galgóci káptalan Balog Jeromost bízza meg és küldi el Regécre. Amikor azonban Munkácsra költöznek – anyósa Báthory Zsófia halála után – már Bárkányi Jánost nevezik ki udvari káplánnak, illetve a tanítónak. Az ABC-s könyvbe a következő latin nyelvű bejegyzést találjuk: „A bölcsességnek kezdete az Úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja P. Bárkány János az méltóságos és nagyságos növendékre, fejedelmi nagy Rákóczi famíliák méltóságos csemetéjére, Rákóczi Ferkére.” (A könyv 1674-ben jelent meg Kassán a jezsuita kollégium nyomdájában.)

1704-ben Gyöngyösön lakik, 1708. június 3 után ismét ide került. 1709. szeptember 27-én hunyt el Gyöngyösön a pestises betegek ápolása közben. II. Rákóczi Ferenc 1704-ben és 1708-ban is meglátogatta, mikor a városban járt.

Zrínyi Ilona utasítása P. Bárkányi Jánosnak Ferke nevelésére vonatkozóan: